Vízimadarak

Vízimadarak:

A tavak, a folyók és a mocsaras területek bőséges táplálékot nyújtanak a vízimadaraknak. Közülük sokan a víz alá bújnak táplálékért. Tollaik vízállók, testük alakja áramvonalas, kiválóan megfelel mind az úszáshoz, mind a repüléshez.




Táplálkozás:

Sok vízimadár testalkata, lába és csőre sajátos módon idomult e madarak életmódjához. 
Például a jégmadár teste rövid, csőre hosszú, szárnya erős. A víz fölé nyúló ágról nyílvesszőként vágódik a vízbe, hogy megragadja a halat.  
Az ollóscsőrű madár közvetlenül a víz felett repül. Csőrének hosszabb alsó kávájával halak és garnélák után kutatva szántja a vizet.
A levéljáró hosszú lábujjaival a tündérrózsa levelein sétál, s így keresi a rovarokból álló táplálékát. 
A szürke gémek és más hosszú lábú gázlómadarak türelmesen állnak a sekély vízben, s hal 
- vagy békazsákmányukat lesik. 
A pelikán a víz felszínén úszik. Csőréknek alsó részéhez nagy, zsákszerű bőrlebeny csatlakozik, amellyel egyszerre sok halat képes kimeríteni. 

A toll:

A kifejlett madarak többségének finom pehelytollazata van, amely melegen tartja a testet. Ez a réteg esik a legközelebb a bőrhöz. A pehelytollakon erősebb tollak fekszenek, amelyek sima, vízállóréteget alkotnak. 
(Egy fedőtoll ágak százaiból áll. Ágaik a középső csévéből erednek.)

Majom

Majom:

Az őserdőkben sokféle majom él. Ezek az állatok a főemlősök közé tartoznak, s ők az ember ma élő
legközelebbi rokonai.
Az emberszabású majmok karja nagyon hosszú, farkuk viszont nincs. Ezek a majmok a legközelebbi rokonaink. A többi majom félének általában van farka, s fenn élnek a fák lombkoronájában. Növényekkel táplálkoznak, nappali állatok. 

Gorilla:

A gorilla a legnagyobb termetű emberszabású majom. Túl nagy, és túl nehéz ahhoz, hogy könnyedén másszon a fákon, ezért általában a földön közlekedik.

Közlekedés a fákon:

A legtöbb főemlős otthonosan mozog a fákon,  könnyedén kapaszkodva és mászva keresi a táplálékait.

A mókus nagyságú koronásmajom hosszú ugrásokra is válallkozik, miközben kölykét a hátán cipeli. 
A felnőtt pókmajom néha hidat formál kölykének, hogy átmásszon rajta. 
A gibbon hosszú hüvelykujjaival és erős ujjaival az ágakba kapaszkodva bámulatos sebességgel lendül ágról ágra. 

Együttélés:

A legtöbb főemlős csapatokban él, s a csapat megvédi otthonát a betolakodók elől. 
A hím kolobusz majom 9-13 nőstényre és fiatalra figyel. Ha idegen csapatokat lát az ágakat feléjük rázza.
Az éji majom az egyetlen, éjszakai életmódot élő majomféle. Hatalmas szemével jól lát a sötétben. 
A selyemmajmok lábujjaikon karmot viselnek, így könnyebb mászniuk. 
A csimpánz emberszabású majom. Könnyen mászik fára, de talajon is ügyesen mozog négykézláb. A fiatal csimpánzok mintegy 6 évig együtt maradnak anyukkal. A csimpánz képes ágakat és köveket eszközként használni.

Panda

Megint az egyik kedvenc állatomról lesz, ami szerintem nagyon nagyon aranyos.

Panda:

Testalkata zömök, bundájának alapszíne fehér. Mellső végtagjain ún. "hamis hüvelykujj" található. Az óriáspanda vadon csak Dél-Kína középső részének hegyvidékein található bambuszerdőkben él, ahol a kedven étele a bambusz terem. Általában egy bambuszcsoport közepén lekuporodik a hátsó felére, és elülső mancsaival ügyesen tördeli a bambuszszárakat. Éjszakai életmódot folytat. Amikor az óriás panda ébren van, jobbára táplálkozással tölti idejét. Bambuszon kívül más növényeket is elfogyaszt. A medvékhez hasonlóan méhkaptárokat is szívesen fosztogat. 
Szaporodási időszaka március közepétől májusig tart. Gyakran ikrek, sőt nemegyszer hármas ikrek születnek, de olyan sok gondoskodásra van szükségük, hogy az anya általában csak egyet próbál meg fölnevelni, a másodikat sorsára hagyja. A kis panda vakon születik, csaknem teljesen csupasz, és kevesebb mint 150 g. Gyorsan nő, egy hónapos korára már kinő a szőre, két héttel később kinyílik a szeme. Három hónapos korára nagyjából járni is megtanul.

Medúzák

Medúza:

A csalánozók törzsének egy altörzse. 
Különböző alosztályokba sorolják őket:
 -Kockamedúzák osztálya
 -Kehelyállatok osztálya
 -Nyelesmedúzák osztálya

Testükön egyetlen nyílás van a szájnyílás (űrbél). A szájnyílás peremén tapogatók helyezkednek el. A kisebbek planktonokkal, a nagyobb fajok kis rákokkal táplálkoznak úgy, hogy karjaikkal vizet áramoltatnak szájnyílásuk felé, beszippantják és kiszűrik a táplálékot. Az emésztetlen salakanyag aztán szintén ezen a nyíláson át távozik. Ragadozókat és planktonevőket különítünk el.
Egyes fajok aktív vadászok, a csalánsejteket tartalmazó tapogatókkal megmérgezett áldozataik akár halak is lehetnek. Ezeket is egészben juttatják űrbelükbe, majd megemésztik.
Testszerveződésük, 2 sejtréteg (ekto- és endoderma), több mint 97%-ban vizet tartalmaznak. Egyszerű cső alakú manubriummal rendelkeznek.

Jávai tigris és Kaszpi tigris

Jávai tigris:

Kis termetűnek mondható a többi alfajhoz képest. A hím hossza általában 2, 45 méter örül van és a súlya 100-140 kg, míg a nőstény ehhez képest jóval kisebb és max. a 120 kg.
Indonéziában, ezen belül a Jáva szigeteken található meg.






Kaszpi tigris:

Azonosnak tekintik a szibériai tigrissel. Elvileg 1970-re kipusztult, de páran azt állítják, hogy láttak ilyet. Mérete és súlya is kisebb, mint a szibériai tigrisé. A hím hossza meghaladta a 200 cm is, míg a nőstény általában 160-180 cs között volt. Súlyuk 85-140 kg.
A Transzkaukázus délkeleti részén élt. Főleg vaddisznóra vadászott, de néha gímszarvasokat és őzeket elejtett.  Télen előfordult, hogy kutyákat és szarvasmarhákat is zsákmányolt.

Szumátrai és Indokínai tigrisek

Szumátrai tigris:

A legkisebb a ma élő alfajok közül. 

Testhossza: 2,15-3,55 méter
Testtömege: 75-140 kilogramm 
Csíkjai láthatóan keskenyebbek, mint a többi tigrisnek. 
Szumátra szigetének esőerdőiben élnek. 
Magányosan vadásznak általában éjjel, zsákmányaik a közepes termetű növényevők közül kerül ki. 
A vemhesség 103-105 napig tart, s 3-6 kölyök születik, melyet a nőstény egyedül nevel fel. 



Indokínai tigris:

Legnagyobb mennyiségben Laoszban és Thaiföldön élnek. 
Kisebb és sötétebb színű, mint a bengáli tigris, s csíkjai is vékonyabbak. 
A hímek súlya 150-190 kilogramm, míg a nőstényeké 100-130 kg. 
A hímek akár elérhetik a 246 cm hosszúságot, míg a nőstények 220 cm hosszúak lehetnek.
Vaddisznóra, marhákra, őzre vadászik. 

Bengáli és Szibériai tigrisek

Bengáli-vagy királytigrisek:

A macskafélék családjába tartozik. India középső részén őshonos.
Teste hosszabb, mint az oroszláné, nyújtottabb.  2,3-2,6 méter hosszú egy kifejlett állat teste. Súlya akár a 250 kilogrammot is elérheti. Szőre narancsvörös, hasa fehér.
Ragadozó állat, magas füvekben és csendben közelíti meg áldozatait.
Fő zsákmányai: antilop, gaur, mocsári szarvas, pettyes szarvas, vaddisznó.
Látása hallása nagyon jó, de szaglása gyenge.
A nőstényeknek évente több termékeny időszakuk is van, ami rendszerint három napig tart. Egyszerre általában 2-3 utódot hozz a világra.




Szibériai-vagy amúrtigris:



A macskafélék családjába tartozik. Szibéria távol-keleti részein élnek.  Kihalófélben vannak.

Tömege akár a 300 kilogrammot is elérheti.  Testhossza 2,4-3,3 méter közé tehető.
A kisebb és a nagyobb gerinceseket egyaránt megeszi.  Éjszaka vadászik.
Nagyjából 100 napos a vemhesség, miután 1-7 kölyök születik, de azokból többnyire csak kettő marad életben.
Akár 10 évig is élhetnek.
A legnagyobb méretű tigris alfaj.
Főleg alkonyat után és éjszaka vadásznak.